Nászút az Adrián
június 8, 2011
Mi a különbség?
június 13, 2011
Nászút az Adrián
június 8, 2011
Mi a különbség?
június 13, 2011

A Balkán kultúrája sokkol és vicces egyszerre. Időutazás Evibecz jóvoltából.

Nagyon „menők” voltunk! A nyolcvanas évek elején szüleinkkel, bugyi kék trabantunkkal száguldottunk a Bulgár tengerpart felé, Nesszebárba. Abban az időben nem csak az volt szokatlan, hogy autónk volt/ 5 évet vártunk rá/, hanem a külföldi út is csak a „kiválasztottaknak” adatott meg!Tehát röpke 24 óra alatt lent is voltunk, szálláshelyünkön egy csodálatos kempingben, a tengerparton. Sehol egy fa, árnyékban is 50 fok volt a sátrunkban, de nem törődtünk vele! Először láttuk a tengert a bátyámmal, nekünk minden fantasztikus volt! Felállítottuk sátrunkat, a négy matrac éppen belefért, konyhánk a sátor előtt volt, ahol egy kempingfőzőn készítettük a konzerv babot, meg a lecsót. Minden kaja sercegett a fogunk alatt, mert a szél ugyebár dolgozott keményen. Nem számított! Mindent élveztünk! Vagyis majdnem mindent.

A koedukált pottyantós WC-ket egyszerűen nem lehetett megszokni. Az még csak hagyján, hogy nem lehet leülni, de az ajtajukat is úgy csinálták meg, hogy alul-felül nyitott volt. Tehát sorban állsz a „klotyón” , szemben veled a tag, aki éppen „alkotni” próbál, minden felé nézel, mert hát ugye a szemébe elég ciki lenne, kimenni nem tudsz, mert akkor befurakodnak eléd. Baromi kellemetlen. Na, itt történt velem az az eset, amit, ha elmesélek, mindenki dől a röhögéstől.

Szóval éppen sorban állok az ominózus helyen, amikor egy fazon, aki épp előttem áll, lekapja a lyuk felett kuporodó, vele szemben álló hapsi fejéről a sapkát és kirohan vele! Szegény fazon hirtelen iszonyú dilemma elé került. Hagyja a fenébe az értékes fejfedőt, vagy győzze le büszkeségét és szaladjon a tolvaj után? Az utóbbit választotta, mert abban a pillanatban, ahogy a fejéről lekerült a sapka, kicsapta a WC ajtót, még a gatyáját is elfelejtette felhúzni, és kirohant a tolvaj után. Vagy húszan várakoztunk a sorunkra, de mindenki dőlt a röhögéstől! Ezért olyan maradandó bennem még mindig ez a sztori.

Vélemény, hozzászólás?